Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni.
Az MNB két elemzője szerint egy átfogó fordulattal 2030-ra talán az osztrák szint 80-90 százalékát sikerül majd elérni.
A rendszerváltó államok polgárai elégedettebbek az életükkel, mint 2010-ben vagy 2006-ban, és biztatóbbnak ítélik meg a fiatalabb korosztály jövőjét is – szűri le grandiózus felmérése fő tanulságát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). De hogy állnak boldogság ügyében a közismerten pesszimista magyarok?
A gazdaság fejlettségét mérő GDP-mutató Nógrád megyében volt a legrosszabb 2015-ben Magyarországon – olvasható a megye múlt évi gazdasági helyzetét elemző TOP 50 című kiadványban.
Hétfőn Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz. Bár a legtöbb uniós ország nem engedi be a horvátokat a munkaerőpiacára, Magyarország kivételt tesz, ami azt jelenti, hogy magyarok is szabadon vállalhatnak munkát Horvátországban. Márpedig átlagkeresetek terén déli szomszédaink jobban állnak, mint mi. Megéri a magyaroknak a horvátoknál dolgozni, vagy érdemes inkább másfele venniük az irányt?
Már csak három uniós tagállamot hagy le Magyarország a gazdasági fejlettségi rangsorban, derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Románia és Bulgária egyhamar nem biztos, hogy megelőz minket, de Lettország növekedési üteme jelentősen meghaladja a magyarét, így hamarosan már csak a két balkáni uniós tagállam marad mögöttünk. Illetve a júliusban csatlakozó Horvátország.
Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország fővárosait sokszor úgy emlegetik, mint egymás versenytársait, illetve együttműködő partnereit. Prága, Pozsony, Bécs és Budapest fejlettsége gazdaságilag messze az uniós átlag feletti, Magyarországon és bizonyos mértékben Szlovákiában viszont túlzottan fővárosközpontú az ország gazdasági struktúrája. Pozsony súlya is nagy, de Magyarország esetében kis túlzással élve azt mondhatnánk, hogy Budapest nélkül – leszámítva pár ipari központot – gazdaságunk nem létezne.
Lehet mosolyogni azon, hogy már a toalettnek is van az ENSZ által meghirdetett világnapja. De a világszervezet ez alkalomból közzétett tanulmánya elgondolkodtató.
Rohamtempóban használja fel az ország az EU-s pénzeket, melyek egyik legfőbb célja a fejlett térségekhez történő felzárkóztatás is lenne. Bár 2007 óta több mint 6500 milliárd forint értékben fizettek ki uniós pénzeket, a hatalmas összegek egyes megyékben úgy tűnik, nem sokat értek. Észak-Magyarország például nemcsak az ország fejlett, hanem kevésbé fejlett térségeitől is tovább távolodik, miközben Győr-Moson-Sopron lassan Burgenland fejlettségi szintjén áll. Nógrád megye pedig Albánia fejlettségi szintjét hozza. Konvergencia van, de csak az ország nyugati felén. A többi térség ezzel az ütemmel évtizedek alatt sem tud majd felzárkózni az uniós átlaghoz.
